← minden bejegyzés

Grafikonok olvasása: ingyen pontok az érettségin

Minden feladatsorban van néhány olyan pont, amihez szinte nem kell számolni — csak figyelmesen leolvasni.

A diagramos feladatok a feladatsor legjobb ár-érték arányú részei: kevés számolás, sok pont. Mégis ezeknél veszítünk a legkönnyebben, mert gyorsan átfutjuk őket.

Először a tengelyeket nézd

Mit mér a vízszintes, mit a függőleges tengely, és milyen egységben? A leggyakoribb pontvesztés abból jön, hogy valaki ezer forintban megadott adatot forintként olvas le. Húzd alá a mértékegységet, mielőtt bármit leolvasnál.

Nézd meg a beosztást is: nem minden diagramon egyenletes a lépték, és van, ahol egy rács két egységet jelent. Ez apróságnak tűnik, de egy rossz leolvasás az egész feladatot elviszi.

Nulláról indul?

Ha a függőleges tengely nem nullánál kezdődik, az oszlopok arányai megtévesztőek. Egy alig látható különbség óriásinak tűnhet, ha a tengely 95-nél kezdődik. Ez nemcsak érettségi feladat: hírekben és reklámokban is pontosan így csúsztatnak, és érdemes ránézésre kiszúrni.

Írd a grafikonra

Nyugodtan jegyzetelj bele: karikázd be a leolvasott értéket, írd oda a különbséget, jelöld a metszéspontot. A javító a látható gondolatmenetre ad részpontot, és neked is könnyebb visszaellenőrizni.

Néhány kérdés, ami szinte minden diagramos feladatnál előkerül:

  1. Melyik a legnagyobb és a legkisebb érték?
  2. Hol a legnagyobb a változás két időpont között?
  3. Mennyi az összeg vagy az átlag?
  4. Van-e olyan pont, ahol a két görbe metszi egymást?

Ha ezekre ránézésre tudsz válaszolni, a feladat nagy részét már meg is oldottad.

Kördiagram: a szögek segítenek

A kördiagramnál a teljes kör 360 fok, és ez felel meg 100%-nak. Innen minden átváltás egy szorzás: 25% az 90 fok, 10% pedig 36 fok. Ha a feladat szöget ad meg, oszd 3,6-del, és megkapod a százalékot.

Gyakori csapda, hogy a kördiagram mellé odaírják az összlétszámot, és a kérdés nem arányra, hanem darabszámra vonatkozik. Ilyenkor két lépés kell: előbb százalék, aztán a létszám megfelelő része.

Dobozdiagram és szórás

Az emelt szintű feladatsorokban rendszeresen előkerül a dobozdiagram. Érdemes fejből tudni, mit jelöl: a doboz két széle az alsó és a felső kvartilis, a benne lévő vonal a medián, a „bajusz” pedig a legkisebb és legnagyobb értékig tart.

A leggyakoribb hiba, hogy valaki a mediánt átlagnak olvassa. A kettő csak szimmetrikus eloszlásnál esik egybe — és a feladatok pont azt szeretik megkérdezni, ahol nem.

Végül: válaszolj a kérdésre

Sok pont vész el azon, hogy valaki helyesen leolvas mindent, aztán nem írja le a végeredményt egy mondatban. A javító nem fogja kitalálni, hogy a bekarikázott szám volt a válasz. Írd le: „A legnagyobb növekedés 2019 és 2020 között volt, körülbelül 12 ezer fő.”